Az igali pihenés alatt kiolvastam Szabó Győző Toxikoma című könyvét. Gyorsan végeztem vele, hajtott a kíváncsiság. Természetesen az látszik, hogy nem író. Többségében rövid, egyszerű, tőmondatokat használ. Sajnos előfordult, hogy elvesztettem a fonalat és végig kellett gondolnom az olvasottakat. Sokszor csapong az időben, mert az éppen leírt történettel kapcsolatban eszébe jut egy másik vagy a megértéséhez szükséges mást is elmesélnie. Számomra megdöbbentő történeteket írt le. Nem gondoltam volna, hogy ilyen dolgok léteznek. De igen, tudom, naiv vagyok. :) Döbbenetes volt, hogy mit meg nem tesznek azért, hogy droghoz jussanak, mennyire elhanyagolják a családjukat. A felesége pedig "túlélte" ezt a hosszú és nehéz időszakot, az sem lehetett könnyű. Természetesen a kislányuknak sem. Azért erről a szálról is szívesen olvasnék, hogy milyen egy ilyen ember családjának lenni. Szóval tudtam volna még olvasni a témával kapcsolatban, és biztosan lenne még mit leírni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése